Célkitűzésünk, hogy az általunk tervezett, gyártott vagy forgalmazott és egyéb termékek a megrendelő igényeit maximálisan kielégítsék, s általuk olyan közösségi és szabadidős tereket hozzunk létre Önökkel együttműködésben, ahol minden korosztály megtalálja a saját jókedvét.

Cégünk fontosnak tartja, hogy minőségi és komplex szolgáltatást nyújtson a hozzánk fordulóknak a tervezéstől kezdve egészen a használatbavételi dokumentációk átadásáig.

2014

2014

Új termékcsaláddal bővültünk: elindult a saját fejlesztésű TornaPark eszközök gyártása.

2012

2012

Beindítottuk Szolnoki telephelyünket, ahol gumitéglagyártás folyik.

2009

2009

Tevékenységi körünk bővült: beindult a Gumitéglagyártás, melynek keretében 100x100cm-es ütéscsillapító- és rugalmas burkoló lapokat készítünk.

2007

2007

Cégünk, a JÁTSZÓPARK Kft. megalakult Szentendrén, tisztán hazai tulajdonú, családi cégként. Fő tevékenységünk: szabványos játszóeszközök tervezése, gyártása, játszóterek építése.

GKM rendelet

78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet, illetve a 2008. utáni módosítások:

a játszótéri eszközök biztonságosságáról

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya a játszótéren elhelyezett játszótéri eszközökre terjed ki.

(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a kizárólag saját, családi célra kialakított játszótéren elhelyezett játszótéri eszköz.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem;

b)1 játszótéri eszköz: játszótéren elhelyezett olyan eszköz, beleértve az alkotórészeket és a szerkezeti elemeket is, amelyet gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak;

c) forgalomba hozatal: a játszótéri eszköz visszterhes vagy térítésmentes első ízben történő rendelkezésre bocsátása;

d) ellenőrzés: a telepített játszótéri eszköz vizsgálata és megfelelőségének megállapítása a biztonságossági követelmények alapján, elsősorban a vonatkozó szabvány figyelembevételével és szakmai értékítélet alapján értelmezett általános követelmények szerint;

e)2 kijelölt szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 2. § h) pontjában megfelelőségértékelési tanúsításra, valamint 2. § k) pontjában megfelelőségértékelési vizsgálatra meghatározott szervezet, amelynek kijelölt megfelelőségértékelési területe e rendelet 2. § b) pontjában meghatározott termék;

f)3 biztonságossági követelmények: az 1. mellékletben meghatározott követelmények;

g)4 balesetveszélyes játszótéri eszköz: olyan játszótéri eszköz, amely az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott követelményeket nem elégíti ki;

h)5 üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a játszótéri eszközzel rendelkezni jogosult, vagy akit a játszótéri eszközzel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított;

i)6 időszakos ellenőrzés: olyan használatban lévő játszótéri eszközökre vonatkozó megfelelőségértékelési tevékenység, amelyet a megfelelőségértékelési ellenőrzésre a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól szóló jogszabály alapján kiadott engedéllyel rendelkező szervezet végez.

3. §7 (1) Játszótéri eszköz akkor hozható forgalomba, forgalmazható, telepíthető, illetve vehető használatba, ha az a rendeltetésszerű és a gyermekek szokásos viselkedését figyelembe vevő, előrelátható használata során a használók vagy más személyek biztonságát és egészségét nem veszélyezteti, és megfelel a biztonságossági követelményeknek.

(2) A biztonságossági követelményeknek való megfelelést a gyártó a 7. mellékletben meghatározott megfelelőségi nyilatkozatával vagy a kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványával igazolja.

(3) A játszótéri eszközt új létesítés, nagyjavítás, csere vagy helyváltoztatás esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet.

(4) A saját építésű játszótéri eszközök biztonságossági követelményeknek való megfelelőségét a kijelölt szervezet a létesítés során ellenőrzi és annak eredményéről egyedi megfelelőségi igazolást ad ki.

(5) Játszótéri eszköz bemutatása, kiállítása, reklámozása során – ha az nem felel meg a biztonságossági követelményeknek – a gyártó vagy az importáló köteles erre kifejezetten felhívni a figyelmet.

4. § (1)8 A megfelelőségi tanúsítványt a kijelölt szervezet a játszótéri eszköz mintadarabján elvégzett típusvizsgálat, illetve egyedileg gyártott játszótéri eszköz egyedi vizsgálata, és az 5. § (2) bekezdése szerint benyújtott dokumentumok vizsgálata alapján adja ki. Ha a játszótéri eszközt a Magyar Szabványügyi Testület által közleményben közzétett szabványok szerint gyártották, azt úgy kell tekinteni, hogy megfelel a biztonságossági követelményeknek.

(2) Ha a játszótéri eszközt nem vagy nem teljes mértékben az (1) bekezdésben hivatkozott szabványok szerint gyártották, a kijelölt szervezet a mérnöki, szakmai gyakorlata alapján állapítja meg, hogy a játszótéri eszköz a biztonságossági követelményeknek megfelel-e, illetve a szabványban előírttal legalább azonos szintű biztonságot nyújt-e a felhasználó és harmadik személy számára.

(3) A megfelelőségi tanúsítvány kiadásának megtagadását indokolni kell.

5. § (1)9 A megfelelőségi tanúsítást a gyártó, az importáló vagy a forgalomba hozó az általa választott kijelölt szervezettel végezteti el.

(2)10 A megfelelőségi tanúsítást kérvényező a kijelölt szervezetnek átadja:

a) pontos nevét, címét, adószámát, cégjegyzékszámát, telefon és telefaxszámát, e-mail címét, valamint

b) a 2. melléklet szerinti dokumentációt.

(3)11 A megfelelőségi tanúsítvány tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4)12 A megfelelőségi tanúsítvány hatálya legfeljebb öt év.

(5) A kijelölt szervezet a megfelelőségi tanúsítványt visszavonja, ha megállapítja, hogy a játszótéri eszköz nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, illetve a típusvizsgálatnak alávetett mintadarabnak. A megfelelőségi tanúsítvány visszavonásáról a kijelölt szervezet értesíti a kérelmezőt, aki köteles intézkedni a játszótéri eszköz további használatának megakadályozása iránt.

6. §13 (1) A játszótéri eszközt a következő adatokkal és dokumentumokkal ellátva kell forgalomba hozni és forgalmazni:

a) a gyártó, az importőr, a forgalmazó neve, címe,

b) a játszótéri eszköz megnevezése, a gyártó által adott azonosító jelölés, amely a játszótéri eszköz, valamint összeállítása egyedi azonosítására szolgál,

c) a játszótéri eszköz általános terméktájékoztatója, telepítési, szerelési, karbantartási, felülvizsgálati és használati utasítása magyar nyelven (a továbbiakban: használati és kezelési útmutató),

d) az ajánlott korcsoport,

e) a szabvány jelzete, amelynek a játszótéri eszköz megfelel,

f) a kijelölt szervezet által kiadott tanúsítvány másolata vagy a gyártó megfelelőségi nyilatkozata.

(2) Szükség esetén a játszótéri eszközt el kell látni olyan magyar nyelvű figyelmeztető felirattal, amely a lehetséges veszélyekre felhívja a felhasználó figyelmét, különös tekintettel a 3 év alatti gyermekek számára hozzáférhető eszközökre.

7. §14 (1) A játszótéri eszközt a használati és kezelési útmutató előírásait figyelembe véve kell felszerelni, üzemeltetni, karbantartani.

(2)15 A játszótéri eszköz üzemeltetőjének a játszótéri eszköz időszakos ellenőrzését az időszakos ellenőrzés végzésére engedéllyel rendelkező szervezettel négyévenként kell elvégeztetni.

(3) Ha a játszótéri eszköz balesetveszélyessé válik, az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkedni kell az eszköz használatának megakadályozása és annak egyidejű kijavítása vagy lebontása érdekében.

(4) A játszótéri eszközökről, azok állapotáról, valamint az időszakos ellenőrzésekről a 6. melléklet szerinti adattartalommal az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz üzemeltetőjének legalább 10 éven keresztül meg kell őrizni.

(5) A játszótéri eszközök időszakos ellenőrzése a biztonságossági követelményeknek való megfelelőségre, azok biztonsági állapotára, telepítési feltételeinek megfelelőségére irányul.

(6)16 Az időszakos ellenőrzés során

a) megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely megfelel a biztonságossági követelményeknek;

b) részben megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely teljes mértékben nem elégíti ki e rendelet követelményeit, de a hiányosság az eszköz biztonságos használatát nem veszélyezteti;

c) nem megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely nem felel meg a biztonságossági követelményeknek és az eszköz nem tehető biztonságossá, kijavítása nem lehetséges.

(7) Az időszakos ellenőrzés eredményéről időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely legalább a 4. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(8)17 A 2004. február 1-je előtt telepített egyedi megfelelőségi bizonyítvánnyal vagy egyedi megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező játszótéri eszközökről az időszakos ellenőrzéskor, a saját építésű játszótéri eszközökről a használatbavételkor az 5. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó, egyedi megfelelőségi igazolást kell kiadni az ellenőrzést végző kijelölt szervezetnek.

(9) A részben megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt az üzemeltetőnek kell a biztonságossági követelményeknek megfelelő állapotúra kijavítani, valamint a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszköz további használatát haladéktalanul megakadályozni és azt elbontani.

7/A. §18 (1)19 A 3. § (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan játszótéri eszköznek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2)20 Az (1) bekezdés vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság állapítja meg, hogy a fogyasztók védelme tekintetében fennáll-e az egyenértékű védelem.

8. § (1) Ez a rendelet 2004. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit – a 7. §-ban foglaltak kivételével – a hatálybalépését követően forgalomba hozott, illetve telepítendő játszótéri eszközökre kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott játszótéri eszköz tekintetében a 4. § (1) bekezdésében hivatkozott szabványoknak való megfelelőséget igazoló magyar vagy külföldi tanúsítványt a 3. § (1) bekezdése szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteni.

9. §21 (1)22 Az időszakos ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát a kijelölt szervezet a területileg illetékes, fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére az ellenőrzést követő 15 napon belül köteles megküldeni, egy példányt pedig az üzemeltető részére köteles átadni.

(2)23

(3)24 Az üzemeltető a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és ezek állapotával kapcsolatos változásokat 30 napon belül köteles bejelenteni a területileg illetékes, fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a 6. melléklet szerinti adattartalommal.

1. melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelethez25

A játszótéri eszközök biztonságossági követelményei

1. A játszótéri eszközök méretei és nehézség fokozatai feleljenek meg az előirányzott korcsoportnak.

2. A játszótéri eszközöket úgy kell tervezni és elkészíteni, hogy:

2.1. a gyermek számára a játék kockázata nyilvánvaló és előrelátható legyen,

2.2. ne keletkezzenek veszélyes helyzetek (fej, nyak vagy ujjak beszorulása),

2.3. szerkezeti szilárdsága – beleértve a stabilitást – megfelelő legyen,

2.4. a leesés ellen védelmet biztosítson,

2.5. az alapozással ne keletkezhessen veszély (kioldódás, ütés),

2.6. a felnőttek is hozzáférhessenek és az eszközön belül segíthessenek a gyermekeknek.

3. Játszótéri eszközök gyártásakor csak olyan anyagokat szabad alkalmazni, amelyek az eszközök használói számára egészségkárosodást nem okoznak.

4. A játszótéri eszközök védjék meg a gyermekeket olyan veszélyektől, amelyek nem láthatók előre, ha a játszótéri eszközt rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható módon használják.

2. melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelethez26

A műszaki dokumentáció tartalmi követelményei

1. A játszótéri eszköz megnevezése, típusa, cikkszáma vagy a gyártó által adott azonosító megjelölés, amely a játszótéri eszköz, valamint összeállítása egyedi azonosítására szolgál.

2. Ajánlott korcsoport megjelölése.

3. A játszótéri eszköz működésének leírása.

4. A játszótéri eszközről készített fotók, rajzok.

5. A játszótéri eszköz tervei:

5.1. nézeti rajzok,

5.2. összeállítási rajzok,

5.3. metszetek,

5.4. anyag- és alkatrész jegyzékek,

5.5. anyagminőség,

5.6. alkatrész és részegység rajzok,

5.7. statikai számítások olyan részletességgel, hogy a játszótéri eszköz minden részlete ellenőrizhető, biztonságossága megállapítható legyen.

6. A gyártásközi ellenőrzések és mindazon intézkedés ismertetése, amellyel a gyártó a termék megfelelőségét elősegítette.

7. Telepítési előírások, alapozási tervek, szerelési útmutató.

8. Használati és kezelési útmutató.

9. Szükség esetén a gyermekeket fenyegető veszélyekre vonatkozó figyelmeztetések.

10. Annak a szabványnak a megjelölése – amennyiben van ilyen -, amelynek a termék megfelel.

3. melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelethez27

A megfelelőségi tanúsítvány tartalmi követelményei

1. A kijelölt szervezet neve, címe, valamint a megfelelőségértékelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély száma.

2. A gyártó és az importáló vagy a forgalomba hozó neve, címe.

3. A tanúsított játszótéri eszköz megnevezése, típusa, cikkszáma, azonosító megjelölése.

4. A szabványok, előírások vagy egyéb vizsgálati módszerek tételes felsorolása, amelyek alapján a játszótéri eszközt vizsgálták és tanúsították.

5. Hivatkozás a vizsgálati jegyzőkönyvre, amelynek alapján a tanúsítást végezték.

6. Az ajánlott korcsoport.

7. A tanúsítvány száma, kiadásának kelte és érvényességi ideje.

8. A tanúsítvány hitelességét igazoló aláírások.

Vonatkozó szabvány

Biztonságtechnikai követelmények MSZ EN 1176

 

Az Európai Unióban a szabványok alkalmazása önkéntes, nem kötelező. Azonban az olyan termékek esetében, amelyek jelentős mértékben veszélyeztethetik, az egészséget, biztonságot ott rendeleteket hoznak, amelyekkel megkövetelik a termékek szabványokban előírt biztonságosságát és meghatározzák az ezzel kapcsolatos teendőket.

Ilyen termékek például a gépek, a nyomástartó edények, vagy a gyerekjátékok. Ezeken az árukon található CE jelölés bizonyítja, hogy a gyártó a rávonatkozó szabványokban megfogalmazott biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő terméket állított elő. A játszótéri eszközökre vonatkozóan azonban nincs európai uniós direktíva így a CE jelölés alkalmazása nincs megengedve.

Magyarországon 2000. év végén kezdődött el az a szakmai munka, amely előkészítette a 78/2008. GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló jogszabály megjelenését. Ma már a rendelet előírásaira, követelményeire kell figyelemmel lenni, ha játszótéri eszközt vásárolunk, építünk fel, telepítünk, javítunk, vagy üzemeltetünk.

Biztonságos játszótéri eszközök fogalma alatt, az (MSZ) EN 1176-(1-7) és az (MSZ) EN 1177 szabványokban meghatározott biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő eszközöket kell érteni. A szabványok követelménypontjai határozzák meg a még elfogadható mértékű kockázat feltételeit. Az ilyen biztonságos eszközökön egy szerencsétlen baleset eredményeként a játszótéri eszközt használók nem szenvedhetnek el olyan sérülést, amelynek a hatása tartós, akár egy életre szóló károsodást okoz, és nem szenvedhetnek el tragikus kimenetelű, halált okozó sérülést sem.

 

Használatbavétel előtti ellenőrzés

A rendelet arra kötelezi a tulajdonost /üzemeltetőt/, hogy minden új létesítésű, vagy nagy javított, vagy áthelyezett játszótéri eszközt (a talaja is annak számít!) használatba adás előtt egy GKM által kijelölt ellenőrző szervezettel ellenőriztesse le. Csak akkor adhatja használatba ezeket az eszközöket, ha az ellenőrzést végző szervezet jegyzőkönyve szerint az eszközök megfelelnek a biztonságosság követelményeinek.

 

Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 1176-1

 

A szabvány célja:

A gyermekeket az olyan veszélyektől védi melyek talán nem láthatók előre, ha a játékszert rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható módon használják. A követelmények arra irányulnak csupán, hogy a használók ne szenvedhessenek tartós károsodással járó sérülést. A követelmények sem a gyermekek játékigényét, sem a játékok készségfejlesztő hatását, sem a pedagógiai szempontból értékes játékot hátrányosan nem befolyásolhatják. A biztonság egyik fő tényezője a megfelelő nagyságú, és minőségű esési tér kialakítása.

 

Ütéscsillapító talajok:

Alkalmazásuk elsősorban a súlyos fejsérülések kivédését szolgálja. Játszótereken 60 cm esésmagasság fölött nem alkalmazhatunk kemény burkolatokat. A lehetséges ütéscsillapító talajok főbb mutatóit az alábbi táblázat ismerteti.

 

 Talaj anyaga  Szemcseméret  Legkisebb
rétegvastagság
 Eszköz esésmagassága

 

Gyep

 

 

 

100 cm

 

Fakéregzúzalék
Faapríték
Homok
Kavics

 

20-80
5-30
0,2-2
2-8

 50 cm  300 cm

 

Gumitéglák

 

A termékhez mellékelt tanúsításban meghatározva

 

Az ütéscsillapító talajjal ellátott eszközökön egyértelmű szintjelöléseknek kell lenniük, ami meghatározza a talaj szükséges feltöltöttségi szintjét. Fakéreg zúzalék, faapríték, homok vagy gyöngykavicsburkolat esetén, ha az elhordás, letaposás mértéke a 20 cm-t eléri, azonnali feltöltés szükséges.

 

Esési tér:

A játszószer körül elhelyezkedő tér, melyre az eszközről lezuhanó használó teste ráeshet. Méretei 1m -2,5 m-ig terjednek az eszközfajta és annak magasságának függvényében.

 

Beszorulási veszélyek:

A leggyakoribb balesetveszély forrásai játszóeszközeinknek. Az eszközök olyan szerkezeti nyílásait jelentik, melyekbe a használó egyes testrészei beakadhatnak. Különösen veszélyesek, ha ún. kényszermozgás közben, lendületben, mozgásban levő használót veszélyeztet.

 

Fejbeszorulási helyek:

Anatómiai méretekhez illeszkednek a vizsgálathoz használatos próbatestek. Azokat a nyílásokat jelenti, melybe a gyermek be tudja dugni a fejét de nem biztos, hogy ki is tudja húzni, és a nyílás alsó széle 60 cm-nél magasabban van a talaj vagy a pódium fölött.

 

Nyakbeszorulási helyek:

Anatómiai méretekhez illeszkednek a vizsgálathoz használatos próbatestek. Azokat a nyílásokat jelenti, melybe a gyermek be tudja vezetni a nyakát, és ha ekkor megcsúszik, a nyaka a nyílásba beszorulhat, akár a gége is összeroppanhat, és a nyílás alsó széle 60 cm-nél magasabban van a talaj vagy a pódium fölött.

 

Ruházat beszorulási helyek:

A kapucni madzagok, sálak okozzák a legtöbb tragikus balesetet. Különösen kényszermozgási helyek közelében, csúszda indulási helyein, csúszórudaknál, meredek mászókákon kell kizárni azokat a réseket, melyekbe a ruházatból kilógó madzagok beszorulhatnak.

 

Ujj beszorulási helyek:

Talajtól legalább 120cm-re, kényszermozgási helyek közelében, csúszda indulási helyein, csúszórudaknál, meredek mászókákon kell kizárni azokat a réseket, melyekbe az ujjak beszorulhatnak, és a lendületben levő test teljes súlyával terhelheti. Általában nem jelentenek veszélyt a fa szerkezetek természetes, kifelé szélesedő repedései, nem kell vizsgálni ebből a szempontból a mászásra nem használt eszközrészeket, mint pl. hintaállvány.

 

Összenyomó és nyíróhelyek:

Mozgó szerkezeti elemek, melyek közé testrészek beszorulhatnak és a mozgó eszköz ezeket összepréselheti esetleg le is vághatja.

 

Körülfogás követelményei:

A szerkezeti elemek mérete 16mm és 45 mm között legyen. Az ennél vékonyabb vagy vastagabb, kötélmászók, mérleghinta fogantyúk nem megfelelőek.

 

Minőség:

Az eszközökön nem lehetnek hegyes, kemény, éles szélű részek, kiálló csavarok, szegek, szálkák.

 

Alapozások:

Általánosságban 20 cm-re a talajsík alatt kell elhelyezkedniük, biztosítják az eszköz stabilitását, lehetetlenné teszik elmozdítását, és a talaj természetes mértékű elhordása miatt sem jelentenek balesetveszélyt.

 

Hinták kiegészítő követelményei:

Az ülés talajszint feletti magassága minimum 35 cm legyen. Ülőke-állvány távolság minimum: ülés és forgáspont távolság 20%-a + 20 cm
Ülőke-ülőke távolság minimum: ülés és forgáspont távolság 20%-a + 30 cm
Felső függesztő pontok távolsága minimum: ülés és forgáspont távolság 5%-a + ülésszélesség
Merev felfüggesztés nem alkalmazható
Ülőkék: csak tanúsított, általában gumiburkolattal ellátott ülőkék lehetségesek.
Egy állványon maximum két ülőke helyezhető el.
Esésmagasság: jellemzően 1 m fölött
Esési tér hossza: ülés és forgáspont távolság x 0,876 + 1,75 m gumitégla, +2,25 m egyéb talaj esetén
Mérleghinták kiegészítő követelményei:

Ülés magasság középállásban maximum 100 cm legyen.
Ülés magasság felsőállásban maximum 150 cm legyen.
Oldalmozgás maximum 14 cm lehet
A talajhoz ütődést csillapítani kell. Leggyakrabban leásott autógumi alkalmazásával.
A játszótéri eszközök szabványai:

 

MSZ EN 1176-1:1999 Játszótéri eszközök. 1. rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 1176-2:1999 Játszótéri eszközök. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei, és vizsgálati módszerei
MSZ-EN 1176-3:2000 Játszótéri eszközök 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-4:1999 Játszótéri eszközök. 4. ész: A kötélpályák kiegészítő biztonság technikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-5:2000 Játszótéri eszközök. 5. rész: A forgóhinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-6:1999 Játszótéri eszközök 6. rész: A billenő eszközök kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-7:1999 Játszótéri eszközök 7. rész: Felszerelési, ellenőrzési, karbantartási és üzemeltetési utasítás
MSZ EN 1177:1999 Ütéscsillapító játszótéri talajok Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

A játszótéri eszköz szabványok megjelent módosításai:
MSZ EN 1176-1:1998/A1:2002 Játszótéri eszközök. 1.rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 1176-1:1998/A2:2003 Játszótéri eszközök. 1.rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek
MSZ EN 1176-2:1998/A1:2003 Játszótéri eszközök. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-3:1998/A1:2003 Játszótéri eszközök. 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-4:1998/A1:2003 Játszótéri eszközök. 4.rész: A kötélpályák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-5 1998/A1: 2002 Játszótéri eszközök. 5.rész: A forgóhinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-5 1998/A2:2003 Játszótéri eszközök. 5.rész: A forgóhinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-6:1998/A1:2002 Játszótéri eszközök. 6.rész: A billenő eszközök kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei.
MSZ EN 1177:1997/A1:2002 Ütéscsillapító játszótéri talajok. Biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek

Üzemeltetési feltételek

A szabályozás értelmében a már meglévő játszóeszközöknek is teljes körű műszaki dokumentációval kell rendelkezniük a fennmaradáshoz. A részletes előírásokat az MSZ EN 1176-7 szabvány, és a 78/2008.GKM rendelet tartalmazza:

Javasolt, nem kötelező kiegészítő

1:100 alaprajz a játszóterekről, eszközökkel, esési terekkel, közlekedési útvonalakkal.

1. Általános követelmények

A nem biztonságos eszközökhöz való hozzáférést meg kell akadályozni. Pl.: az eszközök nincsenek biztonságosan szerelve, az ütéselnyelő felület még nincs kész, a karbantartással már nem tartható fenn a működés biztonsága. Az eszköz karbantartásáért és felügyeletéért felelős tulajdonosnak/üzemeltetőnek ellenőrzési, vagy vizsgálati és karbantartási naplót kell vezetni.

2. Ellenőrzés és karbantartás

Az eszközöknek és az eszközök részeinek ellenőrzését és karbantartását legalább a gyártó utasítása szerinti gyakorisággal el kell végezni.
Az eszközöknek és az eszközök részeinek az ellenőrzését a következők szerint kell végezni:

a) Rendszeres ellenőrzés szemrevételezéssel

Ez olyan szemmel látható veszélyforrások felismerésére való, amelyek a vandalizmus, a használat vagy az időjárás hatásának a következményei; pl. eltört alkatrészek, széttört üvegek.
Az erősen igénybe vett, vagy a vandalizmus által veszélyeztetett játszótereken ez a fajta ellenőrzés naponta szükséges lehet. A szemrevételezéses és az operatív ellenőrzés tárgya: a tisztaság, az eszköz és a talaj között tér, a talajfelület állapota, a szabadon lévő alap, az éles élek, a hiányzó alkatrészek, a túlzott kopás (mozgó alkatrészeken) és az építmény szilárdsága.

b) Operatív ellenőrzés

Olyan részletes ellenőrzés, amely a berendezés stabilitásának és működésének a felülvizsgálatára terjed ki, különös tekintettel a bárhol fellépő kopásokra.
Ezeket az ellenőrzéseket 1 – 3 hónaponként vagy a gyártó utasítása szerint kell elvégezni.
Különös figyelmet kell fordítani azokra a szerkezeti részekre, amelyek zárt kialakításúak.

c) Éves átfogó ellenőrzés

A 12 hónapnál nem hosszabb időszakonként elvégzett ellenőrzések során meg kell állapítani a berendezés, az alapok és a felületek általános üzembiztos állapotát, pl. az időjárás hatását, a rozsdásodást vagy korróziót, továbbá a berendezés biztonságának az elvégzett javítások vagy a kiegészítésként, illetve pótlásként beépített szerkezeti részek miatti bármilyen változását.
Különös figyelmet kell fordítani azokra a szerkezeti részekre, amelyek zárt kialakításúak.

3. Ellenőrzési terv

A balesetek elkerülésére az üzemeltetőnek/tulajdonosnak biztosítani kell, hogy minden játszótérre megfelelő ellenőrzési terv készüljön, és az be is legyen tartva. Ezen kívül figyelembe kell venni a helyi feltételeket és a gyártó előírásait, amelyek a szükséges ellenőrzési gyakoriságot befolyásolhatják. Az ellenőrzési tervnek tartalmazni kell azoknak az alkatrészeknek a jegyzékét, amelyeket a különböző ellenőrzések során meg kell vizsgálni, illetve az ellenőrzés végrehajtásának eljárásait.
Ha az ellenőrzés során a biztonságot befolyásoló hiányosságot állapítanak meg, akkor azt azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a berendezés használatát meg kell akadályozni, pl. leállítással vagy leszereléssel.

Ha a berendezés egy részét leszerelik, karbantartás céljából, akkor az összes talajon maradó rögzítést, alapot el kell távolítani, vagy le kell takarni, és a leszerelés helyét biztonságba kell helyezni.

Az üzemeltetőnek megfelelő rendszert kell kialakítani a játszótér biztonsági felügyeletére. megjegyzés: a szabvány értelmében a “biztonsági felügyelet” az a szervezet, amelyet a játszótér üzemeltetője hozott létre, hogy a játszóteret, mint egészet, beleértve az eszközöket és a talajborítást is, véleményezze, fenntartsa, és ha szükséges, javítsa.

Az a személy, ki a biztonsági felügyelet keretében feladatokat lát el, mint pl. ellenőrzés, javítás, karbantartás, megfelelő képzettségű legyen.

A képzettségi szint a feladatoktól függően kívánható meg. A személyzet rendelkezzen elegendő tájékozottsággal a feladataira, az illetékességére és a felelősségére vonatkozóan.

Csak képzett szakemberek végezhetik el azokat a feladatokat, amelyekről feltételezhetők, hogy az eszközök biztonságára befolyással vannak, mint pl. a szerkezeti részek hegesztése.

4. Dokumentáció

A biztonsági felügyelet keretében végzett minden munkáról feljegyzést kell készíteni. A játszótér dokumentációja a következőket tartalmazza:
a) ellenőrzési és vizsgálati igazolásokat, ha szükséges
b) ellenőrzési és karbantartási utasításokat
c) működtetési utasításokat, ha szükséges
d) működtetési feljegyzéseket, pl. “gépkönyv”
e) különleges tervezési és ajánlati dokumentumokat.

Ezeknek a dokumentumoknak rendelkezésre kell állni, ha a karbantartással, ellenőrzéssel vagy a javítással kapcsolatban szükségessé válnak.

5. Rendszeres karbantartás

A balesetek számának csökkentésére a tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek biztosítani kell megfelelő, a rendszeres karbantartást biztosító terv készítését, végrehajtását és betartását. Figyelembe kell venni a helyi feltételeket és a gyártó előírásait, ami befolyásolhatja a szükséges ellenőrzési gyakoriságot. A tervnek tartalmazni kell a karbantartást igénylő szerkezeti részeket, és utalnia kell a baleset és sérülés esetén szükséges eljárásokra.

A játékszerek és a burkolat rendszeres karbantartási tervében kell a megelőző intézkedéseket előírni amelyek a biztonságot és a játszhatóság színvonalát fenntartják. Ilyen intézkedések pl.: a rögzítések meghúzása, a felületek festése és kezelése, az ütéscsillapító burkolatok karbantartása, a csapágyak kenése, a laza töltőanyag töltési magasságának jelölése az eszközön, a tisztaság, az üvegdarabok és más hordalékok vagy szennyeződések eltávolítása, a laza töltőanyag feltöltése a megfelelő töltési magasságra és a szabad terek karbantartása.
Az eszköz működése közbeni javításokat, amelyek a karbantartó személyzet vagy a használók biztonságát veszélyeztetik, kerülni kell.

Az eszközök megváltoztatása

Az eszközök részein vagy a szerkezeten tervezett olyan változtatások, amelyek az eszközök alapvető biztonságát befolyásolhatják, csak a gyártóval vagy erre képzett személlyel folytatott megbeszélés után végezhetik el.